Ha láttad az olasz videókat a balkon koncertekről, a spontán tapsvihart, amit az ádáz küzdelemben dolgozó orvosoknak küldenek a lakásukban, panelekben rekedt emberek adtak a teraszokon, ablakokon át, akkor biztosan megérint téged is ez a teljesen emberi megnyilvánulás. Hátborzongatóan gyönyörű közösségi pillanatok.

Kórusban szocializálódott emberként újra rácsodálkozom ennek a kórus-szerű megnyilvánulásnak az erejére, a karanténokon átívelő kapcsolódni akarás lenyűgöző „mágneses mezejére”.

Mi vezetett a szobafogsághoz?

Nem vagyok szakértője a koronavírus terjedésének, akárki nyelte be, vagy pottyantotta be közénk, annyit mégis le tudtam szűrni a tanulmányokból, hogy végső soron a társas érintkezés segítette a vírust a világméretű terjedéshez.

Szerelem a korona idején

Életünk legnagyszerűbb időszakában, amikor házasságra adjuk fejünket és szívünket, telis-tele vagyunk érzelmekkel, tervekkel, bizakodással, mérhetetlen nagy hittel, hogy akit választunk, aki bennünket választ, azzal holtomiglan-holtáiglan boldogan élünk majd.

Semmi sem tudja beárnyékolni az igaz szerelmet. El kellett halasztanunk már esküvőt közeli családtag hirtelen halála (ezúttal baleset) miatt, de a szerelem és a kötelék erősebb lett, az életet így folytatják: felfoghatatlan veszteséggel és megerősödve.

Akinek megadatott az igaz szerelem, joggal szeretné megünnepelni, barátai, családjai, szerettei körében kimondani az életre szóló fogadalmat. Sokakkal több, mint 1 éve készülünk erre a napra.

Gondosan, többszörösen átrágva a listát értesítették a legfontosabb embereket a nagy napról, és számítanak 60-100-150-260-1000 fős vendégseregre, vállalva az ünnepi pompa megtervezését, a menü biztosítását, a fergeteges mulatság megszervezését, az összes apró és nagy feladat összegyűjtését, megoldását.

Eközben megjelent és tova terjedt a korona vírus, amiről hivatalosan annyit tudunk, hogy nem egy barátságos fajta. Pedig a színezett elektronmikroszkópos fotókon lenyűgözően izgalmasan fest. (Nagyon csípem a technikát!)

A koronát mégsem viseli szívesen senki sem, nem úgy, mint a tiarát. Ha tehetnénk, nem hívnánk meg a saját esküvőnkre.

Miért éppen a te esküvődet érinti?

Feltételezem, dühös vagy, miért éppen a te esküvőd megszervezése került veszélybe.

Csalódottság, tehetetlenség, tanácstalanság érzéseinek koktélja pezseg benned?

Miért pont tavaszra tetted az esküvődet?

Először is ne hibáztasd magad! Ez nem a te hibád. Annak idején nyomós és teljesen logikus érved volt: vendéglátósok vagytok, most értek rá, nem a nyári hőségben akartatok izzadni.

Az esküvőszolgáltatók felelőssége

Szerintem az a korrekt esküvőszolgáltató, aki nem csak a pénzért, a lagzik szeretetéért, az elismerésért végzi a dolgát, hanem van egyfajta küldetése is.

Esküvőszervezéskor minden alkalommal elmondjuk, ígérjük, honlapjainkra kiírjuk, “úgy lesz, ahogyan te szeretnéd”, “ez a te napod”.

Ez maga a kész átverés, ha valaki ehhez tényleg tartja is magát.

Egy pár csak a saját esküvőjét látja szemei előtt, míg egy esküvőszolgáltató az általa testközelből ismert esküvői tapasztalatok alapján azt is (át)látja, amit a természetes feladatvakság miatt a lelkes pár nem képes.

A szolgáltatóknak kutya kötelessége meg- és kimondani a buktatókat, a veszélyeket, megfelelő támogatást biztosítani.

Kerüljük hát a személyes találkozókat, a nagyobb utazásokat, a csoportos összejöveteleket pár hétig! Kerüljük az okos – léc alatt átcssusszanó – megoldásokat!

Ceremóniamesterként hívjuk fel a résztvevők figyelmét, hogy tartsák egymás közt az 1 m-es biztonsági távolságot. A szertartáson, gratulációs sorbanálláskor, csoportképnél, csokordobásnál, vacsoránál, partinál, menyasszonytáncnál biztosan működik. Neeeeeeeeeeee! Ez lehetetlen!

A cikk írása után leltem erre a remek szimulációra, ahol elég csak a képeket megnézni, rögtön megérted a lényegét!

Minél kevesebben mozognak a térben, annál kevesebben fognak megbetegedni és másokat megfertőzni. Feltétlen nézd meg, irtó szemléletes.

Esküvő 100 fő alatt?

A napokban a központi intézkedések szerint a rendezvények létszámát beltéren 100 fővel, kültéren 500 fővel korlátozták.

Akkor 100 fős vendégsereggel még elmegy a buli, amikor nagyobb létszám nem lehet? Biztos, hogy itt a létszám a meghatározó?

Nincsen rá egzakt számítási metódus, hogy a rendezvényen hogyan kell meghatározni a résztvevők számát. Mégis teljesen logikus, hogy bele kellene számolnunk az esküvőt kiszolgáló staff-ot is:

  1. felszolgálókat (akik a vacsora végéig sokkal többen vannak a gyors kiszolgálás érdekében),
  2. a partyzenekart,
  3. a fotóst,
  4. a cinematográfust,
  5. a ceremóniamestert is.

Oldjuk meg okosba, 60-80 fős vendégsereggel? Esetleg 2 x 75 fővel külön teremben, 2 külön rendezvényként feltüntetve és akkor a potenciális büntetés terhe mellett kijátszottuk a korlátozást? Úgyse ellenőrzik? Nincs rá kapacitás? És még fityiszt is mutathatunk hozzá?

Ha a vírus társas érintkezés útján terjed, akkor szerintem 40-60 fős csapatban is tud akkora felületet találni magának, amiért utólag szomorúbbak lennénk.

Ha tudjuk magunkat mérsékelni, és kerülni a csoportos találkozókat, akkor a fertőzés terjedése lassítható és a leálló gazdaság hamarabb talpra állítható – ezt olvastam ki a tanulmányokból. Ez összecseng a központi kommunikációval is, ahol az emberek önmérsékletére, együttműködésére számítanak.

Ahogyan a csoportképnél mindig van 1-2 ember, akinek lövése sincs, hova nézzen, úgy mindig lesz a tömegben olyan is, aki az agyonkampányolt kérés ellenére (pl. ha külföldön jártál, hagyd magad önként házi karanténban) eljön az esküvőre, úgy érzi, hogy semmi gáz, semmi tünet, mi baja lehet, biztosan nem fertőz (miközben észrevétlenül tünetmentesen is lehet hordozó).

Tehát a mi feladatunk az, hogy ne adjunk több támadófelületet, csökkentsük annak a kockázatát, hogy egy láthatatlan pöcök átvándoroljon egy emberről egy nagyobb társaságra.

Ezt úgy tudjuk leginkább támogatni, ha nemes egyszerűséggel ebben a kritikus időszakban nem tartunk nagy családi, baráti összejöveteleket. Esküvőt sem. Sutyiban sem. Nyilvánosan sem.

Nem lesz a szolgáltatóknak bevételük tavasszal? Bizony nem. Élethalál kérdés ez. Sokunknak igen. Mégsem rólunk szól most ez a történet.

Nem tudják a vendégek odaadni az ajándékaikat, zsetonjaikat? De. El tudják küldeni, ha mindenképpen túl akarnak rajta adni. És az is lehet, hogy jobban járnak, ha tartalékként megőrzik, és amikor egyenesben leszünk mind, akkor odaadják.

Ha az adminisztrációhoz (csok, hitel) kell, ott a polgári szertartás lehetősége a hivatalban, az ünneplés pedig ráér.

Huba Ceremóniamester Zsófi és Attila tavalyi esküvőjén

Hogyan lehet átütemezni az esküvőket?

Az első a helyszín biztosítása. Tárgyaló helyzetben vagytok és biztosan partnerre találtok, ha a biztonság érdekében későbbi alkalomra sikerül áthelyezni az esküvőt. Ezt is telefonon, emilben – minél kevesebb utazással, személyes kontaktussal.

Minél előbb hozzuk meg a döntést, annál több lehetőségünk van a kedvenc helyszínünkkel alkudozni, “sakkozni”. Minél későbbre halasztjuk a döntést, annál fájdalmasabb lesz a jelenleg napról-napra súlyosbodó helyzetre reagálni.

Ki kell lépni a komfortzónából, igen. Az egész ország ebbe kényszerül. A szombatok, péntekek ma már foglaltak. Egyes felkapott helyeken a csütörtökök is. Meghökkentő lesz a nyári, őszi hétköznapi esküvő, igen. Viszont jobb érzéssel jön el minden vendég a “vihar elvonultával”, nem kell az időseket mint veszélyeztetett korosztályt “lebeszélni” a közösségbe merészkedésről.

Az őszi és téli esküvők szépsége pedig magáért beszél. Sok előnnyel is járnak ezek az évszakok!

A többi szolgáltatóval egyezkedve a szerződés kisebb módosítással tovább vihető. Biztosan partnerek lesznek ebben. A jogi rendezésben is. Mindenkinek érdeke, hogy rendeződjenek ezek a kérdések.

Szoktam mondani, hogy azért sem iszok alkoholt az esküvőn azon túl, hogy épségben hazaérjek és ne büntessenek meg a rendőrök, mert nem szeretném a megbízó pár nagy napját beárnyékolni egy potenciális balesettel.

Biztos vagyok, hogy ugyanígy nem esne jól senkinek, ha utólag visszagöngyölítve egy “koronás eset” tapadna az esküvő felhőtlen öröméhez. Könnyű lenne legyinteni rá?

Olyan jó lenne, ha a terjedési görbe nem exponenciálisan növekedne, amin a mi rendezvényünk is lökhet egyet. A sok kis – ma még példaértékű – lemondás hozzájárulhat ahhoz, hogy a görbe ugrásszszerű emelkedése letörjön, és hamarabb visszatérhessünk a normál, tervezhetőbb üzemmódba.

Nézzétek, és én is alig akarom elhinni, hogy veszély van, mert végre süt a nap, a satnya tél után megjön az embernek az életkedve. Nekem is borul az éves üzleti tervem az elmaradó tavaszi magyar és nemzetközi esküvőkkel. Valójában tolódik.

Ha van valami, amit tehetünk az ügyért, akkor úgy látom az, hogy személyesen minél kevesebb lehetőséget biztosítunk a vírus terjedésének és hiteles forrásból tájékozódjunk a gyakori és alapos arc-kézmosás mellett!

Felelősek vagyunk magunkért, családjainkért, városlakótársainkért, a másik megyében/országban élőkért (akikhez hazamennek az esküvő után a vendégek).

Tisztában vagyok, hogy nem fog mindenkinek tetszeni a végső javaslat és mindannyiunk érdekét szolgáló megfontolt kérés:

Tegyük át mielőbb a tavaszi esküvőket későbbi időpontra!

Üdv, Huba
esküvői ceremóniamester

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.