A menyasszonyi ruha története a zöld színtől egészen a hófehérig...

   Bármilyen hihetetlen, régen nem volt elterjedt szokás, hogy az esküvő alkalmából új ruhát vásároljanak. A menyasszony saját már meglévő legszebb és legünnepélyesebb ruhadarabjai közül választotta ki a megfelelőt. A régi idők menyasszonyának öltözete szinte teljesen egyezett az adott tájegység ünnepi öltözetével. Ennek ellenére szép volt, általában díszes, de semmiképp sem egyedi.

ruha_hagyomány.jpg  

Később, a 15. század közepétől már megjelentek a külön erre az alkalomra készített menyasszonyi ruhák. Színük többnyire zöld volt. Ennek magyarázata, hogy e színt a hűség jelképének tartották. Nem utolsó sorban a természet és a remény színe, az egészséggel, a nagylelkűséggel, a biztonsággal és a harmóniával hozták kapcsolatba. Majd, a 16. század elejétől a zöld szerepét fokozatosan a vörös vette át. Ebben az időben ez a szín a hatalmat, a jómódot és a gazdagságot szimbolizálta. A tűz és a szerelem színe. Erőt, dominanciát és szenvedélyt jelképez. Az akkori divatos fehér bőrhöz tökéletesen harmonizált.

A vörös után a mai emberek számára kicsit furcsának tűnhet és nehéz is lehet elhinni, de a fekete szín következett. A fekete jelképezte az akkori ember számára az ünnepélyességet és az eleganciát. A változás és a megújulás színe. Nem utolsó sorban karcsúsít is.

   Kevesen tudják, de a fehér esküvői ruha Viktória királynő nevéhez fűződik. Ő volt az, aki a fehér színű ruha divatját megteremtette Angliában. 1840-ben tartott esküvőjén, dús narancsvirág szirmokkal és csipkével szegélyezett fehér szaténból varrt ruhát viselt nem kis megdöbbenésre. Akkoriban a fehér szín a gazdagságot jelképezte, nem pedig a tisztaságot. Igazán jómódú ember volt az, aki fehér ruhában jelenhetett meg valahol. A mai napig köztudott, hogy ezt a színt nagyon nehéz újra és újra minden viselés után fehérré varázsolni. Így akkoriban egy fehér ruha csak egyszeri viselésre volt alkalmas. Épp ezért a nők többsége egyszerűbb, hagyományosabb szín mellett döntött.

  ruha_piros.jpg

ruha_fehér.jpg

 

   Az évek során Coco Chanel divattervező vezette be a fehér színt a köztudatba, megalkotva az első rövid fehér menyasszonyi ruhát hosszú fátyollal. Az első és második világháború között bekövetkezett válság hatására a nők önmaguk készítették el ruhájukat e jeles alkalomra. Itt már dominált a fehér szín, már csak azért is, mert a későbbiekben bármikor megfesthették és újra viselhették egy más alkalomra. Habár a hatvanas években az volt a legmenőbb ha valaki egy szál pólóban és farmerban mondta ki a boldogító igent, szerencsére a fehér szín romantikáját semmi nem tudta elnyomni.

   Az én véleményem szerint teljesen mindegy, hogy milyen színű, formájú vagy hosszúságú ruhában mondjuk ki azt a bizonyos szót, a lényeg, hogy úgy érezzük, ez életünk legszebb napja. A ruha csak egy kellék, de fontos, hogy úgy álljon rajtunk, mintha ránk öntötték volna.

   A 21. században fantáziánknak már nem szabhat gátat semmilyen határ. Olyan ruhát választhatunk, mely egyéniségünket teljes mértékben tükrözi és nem kell megfelelnünk semmilyen divatirányzatnak. Esküdhetünk zöldben, vörösben, feketében akár rózsaszínben is, a lényeg az, hogy tökéletesen jól érezzük magunkat benne.


Szerző: Radeczky F. Fruzsina

Bejelentkezés

Azonosító: Jelszó:
Regisztráció Elfelejtett jelszó

Szolgáltatás kereső

Keresőszó:
Tevékenység kereső:
Megye szerinti szűrés:
Város szerinti kereső: